Az ír félvér fajtaként való bejegyzésére csak a közelmúltban került sor. Kialakítása még napjainkban is tart. A telivér és az ír igásló keresztezésével állítják elõ. Az utódok remekül szerepelnek díjugró-és military versenyeken. Az 1970-es évektol kezdõdõen az Ír Lótenyésztési Szövetség figyelemmel kíséri a fajta alakulását. A szülõvonalaknak megfelelõen még mindig több típus létezik a fajtán belül.

A shire 190 cm-es magasságával és tonnán felüli tömegével a világ legnagyobb lófajtája.
Feltehetõen a great és az old black lovaktól származik, amelyek hátán középkori lovagok indultak csatába. A csatalovak eredete sem tisztázott, egyesek szerint az észak-európai fríz és flamand szerepel felmenõik között.
Az old english black fõleg Anglia középsõ részén terjedt el, ahol az ipari forradalom beköszöntével erõsen megnövekedett a szállítandó nyersanyag és készáru mennyisége.

Walesi pónik

Sokak szerint a walesi póni a legszebb pónifajta az egész világon. A walesi póni méneskönyve négy (A, B, C, D) szekcióra oszlik.

A SZEKCIÓ

A walesi fajták közül a legkisebb méretû, a walesi hegyi póni számít az eredetinek. Valószínûleg a kelta pónitól származik.
Az 1000 éves hegyvidéki élet biztos járásúvá, ellenállóvá, gyorssá tette ezt a fajtát.

Shetlandi póni

A Skóciától északkeletre található Shetland-szigetekrõl származik. Itt közel 2000 évig elszigetelve élt.
Eredete nem ismert. Egyesek szerint Skandináviából került Shetlandra, de az is elképzelhetõ, hogy az exmoor "törpe" típusa is közrejátszott a létrejöttében.
Elszigetelt fejlõdésének köszönhetõen tiszta vérvonalú maradt. A 19.

Mangalarga

A brazil mangalarga 100 éves fajta. Honos crioulo kancáknak andalúziai és alter real ménekkel való fedeztetése révén alakult ki.
Az eredményül kapott remek, 5 jármódú hátasló ötödik jármódja az ügetés és vágta közé esõ ún. marcha, amely kényelmes lovaglást tesz lehetõvé.
A szintén brazil campolino a mangalarga nagyobb testû változata.

Jellemzõk:
Szín: pej, sárga, aranysárga, szürke
Marmagasság: 160 cm
Küllem: hosszúkás fej, rövid hát, erõs far, mélyen tûzott farok, hosszú lábak

Kialakulás:
Crioulo-> andalúziai-> alter real-> MANGALARGA

Falabella

Legfeljebb 75-cm-es magasságával a világ legkisebb lova. Nevét tenyésztõi után, a Buenos Aires mellett gazdálkodó Falabella családról kapta.
Kis testû telivértõl származik, melyet shetlandi pónival kereszteztek.
Bármely fajtájú kancával keresztezve az utód sokkal kisebb lesz mint az anyja, és néhány generáció múlva az elõbbi utód leszármazottai elérik a falabella méretét.

Pinto

A köztudat sokáig az amerikai indiánokhoz kapcsolta e látványos megjelenésû lovat. Mára széles körben elterjedt hobbi-és bemutatólóvá vált. Kezdetben a pintót, színtípusként jegyezték.
A pinto színmintái két csoportba sorolhatók. Overónak nevezik, amikor nagy fekete és fehér foltok váltakoznak. A tobiano mintánál fehér alapszínen bármilyen színû foltozottság- a feketén kívül- elõfordulhat.

Musztáng

A musztáng Észak-Amerika elvadult lova. A spanyol telepesekkel érkezett ide, így eredete az andalúziai, az arab és a berber fajtákra vezethetõ vissza. Több mint 300 évig élt vadon, ezalatt kemény, szívós és független fajtává alakult. Sokat közülük az indiánok fogtak be, majd késõbb pedig a marhahajcsárok között vált népszerûvé.
Gulyaérzetét megfelelõnek találva hamar munkára is fogták, eközben pedig megkezdõdött keresztezése a telepesek lovaival, hogy nagyobb testû munkalovat alakítsanak ki.

Angloarab

A világ minden táján élnek az arab és a telivér keresztezésébõl származó angloarab lovak.
A fajta a 19. század negyvenes éveiben végzett keresztezésekbõl (angol telivér és arab) származik.
Kezdetben két vonal létezett: a déli és az ún. tiszta vonal. A déli vonal kialakulási helye a délnyugat-franciaországi Limousin vidéke, ahol az arab és a telivér ménekkel fedezték a helyi, de szintén arab, illetve a keleti leszármazási vonalú kancákat.

Quarter horse

Amerika legrégibb, ma is tenyésztett fajtája a quarter horse.
A 17. században a virginiai és karolinai városok fõutcáján minden szombat és vasárnap lóversenyeket rendeztek. A táv negyed mérföld (kb. 400 m) volt. A csikaszó indiánok pónijai és az Angliából importált telivérek keresztezésébõl származó lovak rendkívül gyorsnak bizonyultak ezen a távon, így rövidesen megkezdõdött tenyésztésük.